Star Trek. Ez a k�t sz� ma m�r klasszikuss� lett a telev�zi�z�s - �s nyugodtan hozz�tehetj�k, hogy a mozfilmek - t�rt�net�ben. Sok pszichol�giai, szociol�giai, t�rsadalomtudom�nyi tanulm�ny sz�letett, melyekben az ezt k�r�lleng� rajong�st �s sikert kutatj�k. Itt �s most azonban nem akarok ilyen m�lyre hat� r�szletekig elmenni, mind�ssze a t�nyeket mutatn�m be. A Star Trek sikere 33 �vre ny�lik vissza, �s l�t�t egy embernek k�sz�nheti. Gene Rodenberry-nek. � egy olyan sorozatot k�pzelt el a '60-as �vek elej�n, melyben kaland, tudom�ny �s romantika egy�tt van jelen. T�rt�neteit azonban nem a jelenbe, hanem a t�voli j�v�be helyezte egy olyan vil�gba, ahol az emberis�g t�ltette mag�t a mai probl�m�kon, annak a felismer�snek a hat�s�ra, hogy nincs egyed�l az univerzumban. Roddenberry �gy k�pzelte el j�v�nket, hogy a 2200-as �vekre a F�ld alap�t� tagja a Bolyg�k Egyes�lt F�der�ci�j�nak, mely a mai Egyes�lt Nemzeteknek felel meg. Ennek a szervezetnek a rendfenntart� �s katonai ereje a Csillagflotta, ami azon k�v�l, hogy katonai er�, az �r kutat�s�val is foglalkozik. A Star Trekb�l el�sz�r egy pilot k�sz�lt 1964-ben The Cage -- A k�s�rlet c�mmel, azonban az NBC akkori vezet�i szerint a Star Trek t�ls�gosan ig�nyes �s elgondolkoztat� volt. A sors ir�ni�ja, hogy a Cage m�ra m�r unikum a trekkerek k�z�tt. A Cage azt�n nem is ker�lt el� eg�szen 1988-ig, mikor maga Patrick Stewart (Jean-Luc Picard kapit�ny) mutatta be egy k�t�r�s m�sor keretein bel�l.

1987-ben, Star Trek: The Next Generation -- Az �j Nemzed�k n�ven azt�n �j sorozat deb�t�lt az amerikai telev�zi�ban. Ez a sorozat 80 �vvel az Eredeti Sorozat ut�nra dat�l�dik �s egy jobban kidolgozott univerzumot t�r el�nk. A haj�, melyen a t�rt�netek j�tsz�dnak megtartotta az Enterprise nevet , de ez m�r egy teljesen �j csillaghaj�, egy m�g k�l�nlegesebb leg�nys�ggel, mint az Eredeti Sorozat�. A F�der�ci� itt is, mint az els� sorozatban, a civiliz�lt vil�gok v�d�je �s a tudom�nyos halad�s jelk�pe. Ennek jegy�ben a leg�nys�g is el�g �sszetett. L�nyeges k�l�nbs�g, hogy itt amerikai helyett francia sz�rmaz�s� ember a kapit�ny, egy bizonyos Jean-Luc Picard, akit a kiv�l� angol sz�rmaz�s� Shakespeare-sz�n�sz, Patrick Stewart alak�t. Picard, Kirkkel ellent�tben a diplom�ci�t tartja els�dleges fegyver�nek. Azt�n persze ott vannak az idegen fajok k�pvisel�i, akik sz�p sz�mmal vannak jelen a haj�n. P�ld�ul a klingon biztons�gi tiszt, Worf - hivatkoz�sk�nt a Szovjetuni�val t�rt�nt enyh�l�sre - �s a telepatikus betazoid fajhoz tartoz� tan�csad�n�, a sz�p Deanna Troi, akinek a posztja m�g fel sem mer�lt az Eredeti Sorozatban. Term�szetesen a leg�nys�g java f�ldi, de tov�bbra is minden kontinensr�l jelen van valaki. Az els�tiszt William T. Riker amerikai, - aki fell�p�s�t �s jellem�t tekintve az Eredeti Sorozat Kirk-j�nek hasonm�sa is lehetne - a f�g�p�sz, Geordi LaForge afrikai, aki vak �s nev�t egy rajong�r�l, bizonyos George LaForge-r�l kapta, valamint a m�sodtiszt, Data egy android, aki tal�n a sorozat leg�rdekesebb figur�ja, �s akit Roddenberry k�zeli bar�tja, Isaac Asimov tisztelet�re �rt bele a sorozatba. A n�k szerepe is megn�tt ebben a sorozatban. P�ld�ul a m�r eml�tett tan�csad�n�, vagy a f�orvos, Dr. Beverly Crusher, vagy eml�thetn�nk az ukr�n sz�rmaz�s� biztons�gi f�n�k�t, Natasha Yart, aki sajnos az els� �vaddal elhagyta a sorozatot, hogy posztj�t a klingon Worfnak adja �t. A n�k �ltal�nosan is nagyobb szerepet kaptak itt, mint az Eredeti Sorozatban, valamint az ellenfelek hat�rvonala is �talakult. A klingonok m�r nem a F�der�ci� ellenfelei - megint a szovjet kapcsolat - viszont ott vannak a romul�nok, a kardassziaiak �s a f�lelmetes Borg. A sorozat 7 �vig volt a t�v� k�perny�j�n, azt�n �tk�lt�ztek a moziv�szonra, de addigra m�r megkapta az Emmy �s a Nebula d�jakat. A leg�nys�g kalandjait eddig k�t mozifilmen l�thattuk; az egyik a Star Trek: Generations -- Nemzed�kek, �s a m�sik a Star Trek: First Contact -- Kapcsolatfelv�tel, �s egy �ve m�r meg�rkezett Magyarorsz�gra a Star Trek: Insurrection -- �rl�zad�s is, a kilencedik Trek mozi. 1988-ban a Universal Studios megnyitotta a Star Trek: Exhibit �l� ki�ll�t�st, ahol a l�togat�k szem�lyesen �lhetik �t azt, amit h�seink is.

1991. szeptembere. A Star Trek 25. Sz�let�snapj�t �nnepli. �ri�si m�sort rendeznek, melyre m�g Hollywoodban is ritk�n van p�lda. N�h�ny h�nappal k�s�bb meghal Gene Roddenberry, a Star Trek atyja, hely�re Rick Berman ker�l. Ugyanebben az �vben mutatj�k be a Star Trek: The Undiscovered Country -- A meg nem ismert tartom�nyt, mely addig a legsikeresebb film lesz.

Az �j Nemzed�ket egy �j sorozat k�vette a Star Trek: Deep Space Nine -- Kilences �r�llom�s. A Kilences �r�llom�s - mint a nev�ben is benne van - nem egy csillaghaj�n, hanem egy volt kardassziai �r�llom�son j�tsz�dik. Miut�n a kardassziaiak kivonultak egy Bajor (ejtsd: b�dzs�r) nev�, 50 �vig megsz�ll�s alatt tartott bolyg�r�l, Bajor a F�der�ci�t�l k�rt b�kefenntart�i seg�ts�get. Ismer�s helyzet nem? Az �llom�s tisztjei nem �ppen a Csillagflotta elitje, mint az Enterprise-�, hiszen az Enterprise m�giscsak a Csillagflotta z�szl�shaj�ja. A Kilences �r�llom�s leg�nys�ge emberk�zelibb, �rnyaltabb, esend�bb tagokb�l �ll. Az �llom�s parancsnoka, Benjamin L. Sisko fekete amerikai, ami az els� ilyen eset m�g a Star Trekben is. Az idegen fajok itt is sz�p sz�mmal megtal�lhat�ak. P�ld�ul a tudom�nyos tiszt, a sz�p Jadzia Dax egy �n. szimbi�t�t hordoz mag�ban, a b�rtulajdonos, Quark (nem �sszekeverend� a kvantummechanik�s quarkkal) egy profit�hes faj, a ferengik k�pvisel�je, az �llom�s els�tisztje Kira Nerys, egy volt bajori terrorista, az �llom�s biztons�gi f�n�ke Odo, egy alakv�lt�, az �llom�s f�orvosa, szebbik nem lelkes h�ve, Dr. Julian Bashir �s a f�g�p�sz az �r sz�rmaz�s� Miles O'Brien, aki sok�ig az Enterprise-D transzporterf�n�ke volt. Az �ll� helysz�n miatt a Kilences �r�llom�s sorozatban m�r ki tudott alakulni egy folyamatos kerett�rt�net. Az �vadokon �t megl�tjuk, hogy hogyan m�rgesedik el a helyzet - ism�t - a F�der�ci� �s a Kardassziai Uni� k�z�tt, �s hogy a galaxis �tellenes fel�b�l Odo faja - egy mag�t Dominionnak nevez� nagyhatalom - milyen fenyeget�st kezd jelenteni az �llom�sra �s rajta kereszt�l a F�der�ci�ra is. A Dominionnal folytatott h�bor� a sorozat v�g�vel fejez�d�tt be, melynek kimenetele a F�der�ci� �s az Alfa Kvadr�ns t�bbi faj�nak sz�m�ra pozit�v kimenetel� lett.

 

Az �j Nemzed�ket egy �j sorozat k�vette a Star Trek: Deep Space Nine -- Kilences �r�llom�s. A Kilences �r�llom�s - mint a nev�ben is benne van - nem egy csillaghaj�n, hanem egy volt kardassziai �r�llom�son j�tsz�dik. Miut�n a kardassziaiak kivonultak egy Bajor (ejtsd: b�dzs�r) nev�, 50 �vig megsz�ll�s alatt tartott bolyg�r�l, Bajor a F�der�ci�t�l k�rt b�kefenntart�i seg�ts�get. Ismer�s helyzet nem? Az �llom�s tisztjei nem �ppen a Csillagflotta elitje, mint az Enterprise-�, hiszen az Enterprise m�giscsak a Csillagflotta z�szl�shaj�ja. A Kilences �r�llom�s leg�nys�ge emberk�zelibb, �rnyaltabb, esend�bb tagokb�l �ll. Az �llom�s parancsnoka, Benjamin L. Sisko fekete amerikai, ami az els� ilyen eset m�g a Star Trekben is. Az idegen fajok itt is sz�p sz�mmal megtal�lhat�ak. P�ld�ul a tudom�nyos tiszt, a sz�p Jadzia Dax egy �n. szimbi�t�t hordoz mag�ban, a b�rtulajdonos, Quark (nem �sszekeverend� a kvantummechanik�s quarkkal) egy profit�hes faj, a ferengik k�pvisel�je, az �llom�s els�tisztje Kira Nerys, egy volt bajori terrorista, az �llom�s biztons�gi f�n�ke Odo, egy alakv�lt�, az �llom�s f�orvosa, szebbik nem lelkes h�ve, Dr. Julian Bashir �s a f�g�p�sz az �r sz�rmaz�s� Miles O'Brien, aki sok�ig az Enterprise-D transzporterf�n�ke volt. Az �ll� helysz�n miatt a Kilences �r�llom�s sorozatban m�r ki tudott alakulni egy folyamatos kerett�rt�net. Az �vadokon �t megl�tjuk, hogy hogyan m�rgesedik el a helyzet - ism�t - a F�der�ci� �s a Kardassziai Uni� k�z�tt, �s hogy a galaxis �tellenes fel�b�l Odo faja - egy mag�t Dominionnak nevez� nagyhatalom - milyen fenyeget�st kezd jelenteni az �llom�sra �s rajta kereszt�l a F�der�ci�ra is. A Dominionnal folytatott h�bor� a sorozat v�g�vel fejez�d�tt be, melynek kimenetele a F�der�ci� �s az Alfa Kvadr�ns t�bbi faj�nak sz�m�ra pozit�v kimenetel� lett.

 

Ezek ut�n joggal felmer�lhet a k�rd�s, hogy mi teszi a Star Treket rajong�k �s nem rajong�k sz�m�ra is �rdekess�? A v�lasz egyszer�bb, mint azt b�rki gondoln�. A pozit�v j�v� l�tom�sa. Hogy �lhet�nk jobban, b�k�sebben, egym�st jobban toler�lva is, mint ma. A Star Trek att�l lett �s lesz Star Trek, mert etnikai, vall�si, faji hovatartoz�st�l f�ggetlen�l ugyanazt az intellektu�lis �lm�nyt ny�jtja mindenkinek. A t�v�hez sz�gezi a n�z�t, aki egy-egy epiz�d megtekint�se ut�n m�g ak�r �r�kig is az adott r�sz hat�sa alatt �ll, �s elgondolkodik az abban l�tottakon. Ez az egyik ok. A m�sik az, hogy a Star Trek megpr�b�lja mai probl�m�inkat kivet�teni a j�v�be. A Borg fenyeget�s p�ld�ul v�lasz az ember azon f�lelm�re, hogy mai t�rsadalmunk menthetetlen�l kezd elg�piesedni, �gy tal�n egyszer �k ker�lnek f�l�nybe �s uralkodni fognak rajtunk. A Kilences �r�llom�s h�bor�ja a Dominionnal pedig az uniformiz�l�d�st�l val� f�lelm�nket vet�ti ki. A Star Trekben soha nincs igaz�n j� �s igaz�n rossz oldal. Logikusan �tgondolt �s megalapozott �rdekek �tk�znek egym�ssal, sokszor a mai F�ld politikai helyzet�t jelen�tve meg. Ezt jelenti a Star Trek, �s mindaddig ezt fogja jelenteni, m�g ak�r egy ember is lesz a F�ld�n, aki rem�nyekkel telve tekint a j�v�be, hiszen a Star Trek r�lunk, nek�nk sz�l.