Csal�d:
Picard a F�ld�n, 2305-ben sz�letett Maurice Picard �s Yvette Gessard Picard h�zass�g�b�l. Maurice egy, a hagyom�nyokhoz h� francia sz�l�sgazda volt, aki ellenezte Jean-Luc azon amb�ci�it, hogy egyszer majd a csillagokat j�rja. Jean-Luc b�tyj�val, Robert Picard-al egy�tt a franciaorsz�gi, LaBarre-ban tal�lhat� csal�di farmon nevelkedett. Kisfi�k�nt Jean-Luc im�dott �vegpalackokba haj�modelleket �p�teni, gy�jtem�ny�be beletartozott egy legend�s prom�liai hadicirk�l� is, mellyel k�s�bbi utaz�sai sor�n (az Enterprise D kapit�nyak�nt) tal�lkozott is. Ezek a j�t�khaj�k mintegy ugr�deszkak�nt szerepeltek a j�v�beni kapit�ny eml�kezet�ben. Csal�dtagjai egy t�zv�sz k�vetkezt�ben 2371-ben meghaltak.

Akad�miai, korai �vek:
Picard 17 �vesen, 2322-ben sikertelen�l felv�telizett a Csillagflotta Akad�mi�ra, de egy �vvel k�s�bb felvett�k. 2323-ban, els��ves kad�tk�nt Picard volt az egyetlen, aki megnyerte a Csillagflotta Akad�mia Marathont a Danula II-n. Picard jelent�s akad�miai elismer�sket is elnyert. �vekkel k�s�bb az Akad�mia kert�sz�nek, Boothby-nak tulajdon�totta azt, hogy siker�lt lediplom�znia az�ltal, hogy a helyes dolgokat tette. Picard kad�t azonban elk�vetett egy komoly b�ntettet is az Akad�mi�n. R�viddel az ut�n, hogy a Csillagflotta Akad�mia 2327-es �vfolyam�val lediplom�zott, Picard szabads�g�t t�lt�tte n�h�ny oszt�lyt�rs�val az Earhart Csillagb�zison, ahol vereked�sbe keveredett h�rom nausicaan-nal a Bonestell Rekre�ci�s L�tes�tm�nyben. Az egyik nausicaan �tsz�rta Picard sz�v�t, ennek k�vetkezt�ben sz�ks�gess� v�lt egy m�sz�v be�ltet�se. Fiatal hadnagyk�nt Picard tal�lkozott Sarek nagyk�vettel, a nagyk�vet fi�nak esk�v�j�n. Picard �gy eml�kszik erre, hogy nagyon leny�g�zte a tal�lkoz�s azzal a f�rfival, aki a F�der�ci�t seg�tett kialak�tani. Fiatal tisztk�nt, Picard-t gyeng�d sz�lak f�zt�k a k�s�bbi Janice Manheim-hoz. B�r mindketten er�sen vonz�dtak a m�sikhoz, Picard tartott az elk�telezetts�gt�l �s v�g�l 2342-ben megszak�tott�k a kapcsolatot. Picard �vekig sajn�lta, hogy elvesztette Janice-t, m�gnem 2364-ben �jra tal�lkoztak, amikor az Enterprise D megmentette Dr. Paul Manheim-ot, egy a Vandor IX-en bek�vetkezett komoly laborbaleset ut�n. Korai karrierje sor�n Picard azzal h�vta fel mag�ra a figyelmet, hogy egy felder�t�csapatot vezetett a Milika III-ra, hogy megmentsen egy vesz�lyben l�v� nagyk�vetet.

A Stargazeren:
Picard f�hadnagy a h�don szolg�latot teljes�t� tiszt volt a USS Stargazeren, amikor a haj� kapit�ny�t meg�lt�k. Picard �tvette a parancsnoks�got, �s ez�rt, a v�szhelyzetben tanus�tott magatart�s��rt felaj�nlott�k neki a Stargazer kapit�nyi posztj�t. Picard nagyj�b�l 20 �vig ir�ny�totta a Stargazert, eg�szen 2355-ig, amikor a haj� majdnem elpusztult egy provok�latlan t�mad�s k�vetkezt�ben a Maxia Zeta csillagrendszer k�zel�ben. A Stargazer megmaradt leg�nys�ge, bele�rtve Picard-t is hetekig sodr�dott egy kompban, mire megmentett�k �ket. Az incidens elk�vet�je akkor ismeretlen volt, de k�s�bb kider�lt, hogy egy ferengi �rj�rm� volt az elk�vet�. A Stargezer elveszt�s�t k�vet�en Picard-t hadit�rv�nysz�k el� �ll�tott�k, ahogy azt a Csillagflotta szab�lyzata megk�veteli, de �gy�t v�g�l ejtett�k. Az �gyben a v�d k�pvisel�je az a Phillipa Louvois volt, akivel Picard-nak romantikus kapcsolata is volt.

Az Enterprise D fed�lzet�n:
Jean-Luc Picard-t 2363-ban nevezt�k ki az �t�dik Enterprise csillaghaj� kapit�ny�v�, r�viddel a haj� felavat�sa ut�n. Picard-nak admir�lisi el�l�ptet�st aj�nlottak fel 2364-ben, amikor Gregory Quinn admir�lis megpr�b�lta hatalmi b�zis�t kiterjeszteni az�rt, hogy egy olyan ismeretlen idegen intelligencia ellen harcoljon, amely megpr�b�lta a Csillagflotta F�parancsnoks�got hatalm�ba ker�teni. Picard elutas�totta az aj�nlatot, hangot adva annak az elgondol�s�nak, hogy a F�der�ci�t jobban szolg�ln� egy csillaghaj� parancsnokak�nt.

Egy energia�rv�ny, k�zel az Endicor rendszerhez, egy m�solatot k�sz�tett Picard-r�l �s hat �r�val a j�v�b�l visszak�ldte. Hab�r teljesen azonos volt, a "jelenlegi" szem�llyel, Picard-nak nehez�re esett elfogadni l�tez�s�t, mert �gy gondolta, hogy ikertestv�re felel�s a haj� elpuszt�t�s��rt, ami roppant visszatasz�t� gondolat volt.

Picard mesters�ges sz�ve rutinszer� csr�re szorult, legut�bb 2365-ben, amikor az 515-�s Csillagb�zison elv�gzett sz�v�t�ltet�si elj�r�s sor�n komplik�ci�k l�ptek fel, sz�ks�gess� t�ve Dr. Katherine Pulaski s�rg�s beavatkoz�s�t. Picard ism�t tal�lkozott Sarek nagyk�vettel 2366-ban, amikor Sarek utols� k�ldet�s�t Bendii Szindr�m�ja tette vesz�lyess� az�ltal, hogy a nagyk�vet elvesztette ir�ny�t�s�t �rzelmei felett. Picard tudati kapcsolatot l�tes�tett Sarekkel, mintegy k�lcs�nadva azt az �rzelmi stabilit�st, mely a t�rt�nelmi legananokkal k�t�tt szerz�d�s befejez�s�hez kellett.

Picard-t foglyul ejtette a Borg 2366 v�g�n, a Borg F�der�ci� elleni t�mad�s�nak r�szek�nt. Picard-t m�t�ti �ton b�ntalmazt�k �s �talak�tott�k a Locutus Borgk�nt ismert l�nny�. Locutusk�nt Picard r�k�nyszer�lt arra, hogy k�zrem�k�dj�n a Wolf 359-n�l lezajlott puszt�t� csat�ban �s seg�dkezzen 39 F�der�ci�s csillaghaj� �s szem�lyzet�k elpuszt�t�s�ban. Picard-t, a Riker parancsnok vezette felder�t�csapat mentette meg, s ezut�n Dr. Crusher m�t�tileg vissza�ll�totta a kapit�ny eg�szs�g�t. A Borgt�l val� visszat�r�se ut�n Picard t�bb hetet t�lt�tt a sz�rny� fizikai �s lelki traum�b�l val� fel�p�l�ssel.

Mik�zben az Eneterprise D-t a F�ld orbit�lis p�ly�j�n kering� McKinley �llom�sn�l jav�tott�k, Picard megragadta a lehet�s�get �s megl�togatta sz�l�v�ros�t, LaBarre-t k�zel 20 �v �ta el�sz�r. Ezen id� alatt b�tyj��kn�l, Robert Picard-�kn�l tart�zkodott, tal�lkozott Robert feles�g�vel Marie Picard-al �s fi�kkal, Ren� Picard-al el�sz�r az �letben. Picard kis ideig elj�tszott azzal a gondolattal, hogy kil�p a Csillagflott�t�l �s elfogadja az Atlantis Project igazgat�i sz�k�t, de hazat�rte seg�tett r�j�nnie arra, hogy az Enterprise D-hez tartozik. Picard p�ldan�lk�li szerepet v�llalt a klingon politik�ban akkor, amikor a klingon vez�r K'mpec 2367-es hal�l�t k�vet�en Ut�dl�si D�nt�b�r�k�nt szolg�lt. K'mpec azt a szokatlan l�p�st tette, hogy egy "k�ls�st" b�zott meg a d�nt�b�r�s�ggal elker�lve azt, hogy K'mpec ut�dja polg�rh�bor�ba sodorja a Birodalmat. Picard d�nt�se alapj�n Gowron tan�cstag l�pett el�, mint egyed�li kih�v� a Nagytan�cs vezet� posztj��rt.

2369-ben egy energiamez�n val� �thalad�s k�vetkezt�ben Picard visszaalakult � testileg � gyermekk�. Ugyanebben az �vben komoly �rzelmi megr�zk�dtat�s �rte, amikor Gul Madred foglyul ejtette. Ez a kardasszaiai tiszt Csillagflotta harc�szati titkok�rt k�nozta Picard-t. Picard ellen�llt, de k�s�bb bevallotta, hogy ez az eset annyira brut�lisan �rintette �t, hogy ha nem mentik meg, akkor mindent elmondott volna Madrednek.

Picard k�tszer tal�lkozott m�g a Borggal. El�sz�r Data "testv�re" � Lore r�v�n, az els� �ntudatra �bredtekkel, majd pedig a XXI. Sz�zadban a Borg Kir�lyn�vel �s "udvartart�s�val", amikor azok megpr�b�ltak beavatkozni a F�ld t�rt�nelm�be. 2373-ban Picard � Q egyik "h�bortj�nak" k�sz�nhet�en � szinte egyszerre l�tezett a m�ltban, jelenben �s a j�v�ben is, mindez csak az�rt, hogy bebizony�tsa Q-nak, mennyit fejl�d�tt az emberis�g. 2374-ben Dr. Soran �r�lt k�s�rlete �s egy energiafolyam k�vetkezt�ben beker�lt a Nexusnak nevezett dimenzi�ba, ahol tal�lkozott Kirk kapit�nnyal. Az � seg�ts�g�vel siker�lt meg�ll�taniuk Sorant �s megmentettek egy bolyg�t a pusztul�st�l, de Kirk v�g�l belehalt a k�zdelembe. Ugyanekkor egy klingon Ragadoz�mad�r oszt�ly� haj� t�mad�s�nak k�vetkezt�ben felrobbant az Enterprise D hajt�m�szekci�ja, m�g a t�ny�rszekci� sikeres k�nyszerlesz�ll�st hajtott v�gre. 2376-ban adt�k �t az imm�r 6. Enterprise n�vre hallgat�, Sovereign oszt�ly� csillaghaj�t, melynek az �ta is Jean-Luc Picard a kapit�nya.

Picard szem�lyes �rdekl�d�se:
Picard egyfajta renesz�nsz ember, kinek �rdekl�d�si k�re a dr�m�t�l az asztrofizik�ig terjed. Picard megsz�llott amat�r archeol�gus, alkalmank�nt tudom�nyos �r�sokat publik�l e t�m�ban, s�t a F�der�ci� Archeol�giai Tan�csa el�tt is besz�lt 2367-ben. Karrierje elej�n tan�ra, az elismert archeol�gus Richard Galen unszol�s�ra Picard komolyan foglalkozott azzal, hogy hivat�sszer�en foglalkozzon az archeol�gi�val. Picard k�s�bb �jra tal�lkozott Galennel, 2369-ben nem sokkal Galen hal�la el�tt. Picard seg�tett befejezni Galen legnagyobb felfedez�s�t, ami egy olyan humanoid faj �si �zenete volt, amely kb. 4 milli�rd �vvel ezel�tt �lt. Picard sokat foglalkozott a legend�s, �si Iconiaiakkal is az Akad�mi�n. Picard j� lovas, egyik kedvenc programj�ban egy arabs teliv�ren lovagolhat. Fiatalkor�ban zongor�zott is, de zene ir�nti m�ly szeretete val�sz�n�leg egy 2368-as balesetb�l ered, amikor elm�je a most m�r kihalt Kataan bolyg�r�l egy �letre sz�l� eml�ket kapott az�ltal, hogy egy Kamin nev� f�rfik�nt ott �lt, aki m�r egy �vezrede halott volt. Kamin ressikai s�pon j�tszott �s Picard nagyon megbecs�lte ezt a hangszert, mivel osztozott Kamin eml�keiben. Picard egy�tt zen�lt Neela Darennal, az Enterprise D leg�nys�g�nek egyik tagj�val, akibe szerelmes volt.